decaci-citaju

A Majsai Úti Általános Iskola, a „Jogi“ Egyesülettel együttműködve, a 2014/2015-ös tanév második féléve során elvégezte a magyar tannyelven tanuló első osztályos tanulók olvasási képességeinek vizsgálatát.  A vizsgálatot Török Róbert pszichológus, a Majsai Úti Általános Iskola szakmunkatársa végezte el a budapesti Meixner prevenciós és reedukációs módszer alapján kidolgozott eredeti tesztekkel.

Ezekkel a szabványosított tesztekkel lehetőség van arra, hogy már az első osztályban, miután a tanulók a tanterv szerint átvették az összes betűt, beazonosítsuk azokat a tanulókat, akiknél jelentkezik a dyslexia valamilyen típusa. A Meixner módszer szerint, akkor beszélhetünk dyslexiáról ha a tanuló olvasási teljesítménye jelentősen alulmarad a tanuló képességeihez valamint az olvasás tanulására és gyakorlására szánt időhöz képest. A dyslexia tünetei megjelenhetnek az olvasásban és írásban (betűk vagy szótagok felcserélése, betűk vagy szótagok kihagyása/betoldása, lasabb olvasási tempó, gyenge szövegértelmezés), beszédben (megkésett beszédfejlődés, nehézségek a szótagolásban, rossz mondatszerkesztés), viselkedésben (dekoncentráció, fáradékonyság, változékony teljesítmény). Az egyéb tünetek melyek jelentkezhetnek: fejletlen ritmusérzék, tájékozódási nehézségek időben és térben.

A tesztelés során felmérésre került az egyes magánhangzók és mássalhangzók, szótagok, rövidebb és hosszabb szavak, valamint egy rövidebb korosztályuknak megfelelő szöveg olvasásának pontossága. Az elolvasott szöveggel kapcsolatos kérdésekkel felmérésre került a tanulók szövegértése is. A felmérés során feljegyzésre került az összesített idő ami szükséges volt a tanulónak a teszt elvégzéséhez, a hibák száma és a kérdésekre adott helyes válaszok száma. A reedukációs terv elkészítéséhez nagyon fontosak a hibatípusokról szóló információk, melyek szintén feljegyzésre kerültek.

A felmérésben összesen 36 tanuló vett részt (17 lány és 19 fiú), héttől nyolc éves korosztályig. Összesen 14 tanulónál (39%) került feljegyzésre az olvasási nehézség valamilyen formája. Hat tanulónál a gyenge teljesítmény összefüggésbe hozható az átlagalatti intellektuális képességeikkel, így náluk az olvasási nehézségek a gyenge képességeiknek következményeként tudhatóak be. A maradék 8 tanulónál az átlagos képességeik mellett jelentkeztek jelentős olvasási nehézségek (lassú olvasási tempó, szótagoló olvasás, betűk felcserélése, kihagyása, betoldása, gyenge szövegértelmezés). Tehát a tanulók 22%-nál lettek megerősítve a dyslexia bizonyos tünetei. A dyslexia nagyobb mértékben szokott megjelenni a fiúk körében, ami a mi felmérésünkben is bizonyítást nyert, mivel a 8 dyslexiás tanulóból 5 fiú és 3 lány.

Az eredmények további elemzésében a teljes mintát figyelembe fogjuk venni (kivéve azt 4 tanulót akinél az átlagalatti képességeik miatt a mért indikátorok többségénél nem kaptunk mérhető eredményeket, így őket kihagytuk a teljes minta elemzéséből).

Az 1. Ábrán a szövegértelmezési képesség eredményei vannak feltüntetve. Mint ahogy látható az ábrán, a vizsgált mintának a fele csak három vagy annál kevesebb kérdésre tudott helyesen válaszolni. Ezek az adatok rámutatnak arra a riasztó helyzetre, hogy bár az elsős tanulók többsége a második félévben már megfelelő szinten tud olvasni, nagy részük keveset ért vagy jegyez meg az elolvasottakból.

grafikon m1

Ábra 1. – Helyes válaszok száma az elolvasott szöveggel kapcsolatos 6 kérdésre (32 tanuló)

Ha megfigyeljük az elsősök olvasási tempóját (lásd 2. Ábra), a helyzet már nem annyira riasztó, mivel a vizsgált elsősök nagy többsége az elvárt határértéken belül teljesített (a vizsgált minta átlageredménye 432 másodperc). A használt teszt határértéke 500 másodperc volt, azaz az 500 másodpercnél nagyobb eredmények utalnak a dyslexia meglétére. Mint ahogy látható az 2. Ábrán, 3 tanulónál lett feljegyezve a feladatok elolvasásához szükséges kirívóan magas idő, míg összesen 8 tanulónál (22%) haladták meg az eredmények a határértéket.

grafikon m2

Ábra 2. – A teszt elovasásához szükséges össz idő (32 tanuló)

A vizsgált minta átlagos hibaszáma 17,8 volt, míg az alkalmazott teszt dzslexiát jelző határértéke 28 hiba. A 3. Ábrán látható, hogy csak 4 tanulónál lett feljegyezve jelentősen  nagyobb hibaszám.

grafikon m3

Ábra 3. – A teszten mért össz hibaszám (32 tanuló)

Ami a jellegzetes hibafajtákat illeti, az elsősök leggyakrabban betűket cseréltek fel. A leggyakrabban a következő betűket cserélik fel (a sorrend a gyakoriság alapján van feltüntetve, kezdve a leggyakoribb cserékkel): ő – ű, ú – ű, b –d, e –é, a –á, l – i, gy – ny, ty – ny, gy – ty, ő – ó, ú – ó. Szintén nagyon gyakori a betűk kihagyása és betoldása.

Habár ebben a kutatásban relatívan kis számú tanuló vett részt, a kapott eredményeket relevánsnak tekinthetjük, mint a magyar nyelven tanuló szabadkai elsősök olvasási képességeinek helyzetképét. Sajnos ez a Meixner módszeren alapuló olvasási teszt még nincs lefordítva és szabványosítva a szerb nyelvre (a Jogi Egyesület szakemberei még dolgoznak rajta), így addig nincs lehetőség hasonló felmérést végezni a szerb tannyelven tanuló gyermekekkel, viszont a más nyelvi környezetekből származó adatok arra utalnak, hogy az olvasási nehézségekkel küszködő gyermekek száma hasonló. Azonban, hasznos lenne felmérni milyen hibatípusok jelentkeznek leggyakrabban azoknál a tanulóknál, akiknek szerb az anyanyelve, így a szerb nyelvre implementált teszt elkészülte után sorra fog kerülni a szerb nyelvű elsősök felmérése is.

Török R.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *